Néhány szó a shinto-ról

A legősibb vallás Japánban a shinto, az "istenek útja". A japán hit alapja, hogy minden természeti tárgyban - fában, folyóban, hegyben - egy isten, szellem, japán nevén kami lakik. Ezeknek szentélyeket építettek. A japánok máig látogatják a szentélyeket, különösen újévkor, s ott jó szerencséért és jó egészségért imádkoznak.

A Napistennő, a fény birodalmának istene, a shinto vallás legfőbb istene. Izanagi és Izanami istenek gyermeke, Japán őrzője és pártfogója, s ő leszármazottja japán első császára. Ezt tartalmazzza japán korábbi krónikája a  Japán legrégibb krónikája, a VIII. századi Kojiki.

A keresztény vallással ellentétben a shinto vallás nem azt mondja, hogy az isten bűntelen: istenek vétkeiről is beszél. 

 A shintoizmus szerint nincs eredendő bűn, minden emberi lélek tiszta, az isteni bölcsesség megnyilatkozása. Abbéli hitükben, hogy az ember csakugyan Isten képmása, a szentélyekbe tükröket helyeztek, hogy abban magukra nézve Istent ismerhessék meg.

A shinto vallásnak sem alapítója, sem pedig szent könyve vagy irata sincs.Kojiki sem az, de ez tartalmazza a legtöbb dolgot róla.

A shintó nem utasítja el a többi vallást - a legtöbb japán egyszerre buddhista és shintoista.  Nem mondja meg, hogy hogyan kell a hívőnek a kiválasztott kami-t tisztelnie - mindenki úgy tiszteli-imádja azt, ahogy a szíve diktálja. Nincsenek szigorú hittételei és tanai, nagyon nyitott vallás. Csak néhány fontos alapállítása van, amelyek a shinto hit alapját képezik. Nem várja el, hogy bizonyos konkrét dolgokat elhiggyünk.

A legfontosabb alapállítások a következők:

- A család és a hagyomány tisztelete. A shinto nagy hangsúlyt fektet a család egységére, szorosan kötődik a születéshez és az esküvőhöz.
- A természet tisztelete. A természetközei látásmód a shinto szerves része.
- A fizikai tisztaság fontossága. Amikor a hivő az istenekkel találkozik, tökéletesen tisztának kell lennie, akárcsak a környezetének.
- A matsuri-k (fesztivál, ünnepély) tartása. Szomorú eseményekkor is tartanak matsuri-t. Alkalom arra, hogy az emberek összegyűljenek és tiszteljék a matsuri-hoz kapcsolható kami-kat. 

 A shinto  felfogása szerint minden isten, szellem, halott ember és természeti jelenség bír lélekkel, melyben két ellentétes erő dolgozik: a gyengéd jó és a vad gonosz. Ez a vallás abban segít, hogy elkerüljük a gonosz erők hatásait.

A szokásai és szertartásai a hívők személyes boldogulását szolgálják. Központi szerepet játszik a természettel való szoros viszony. Nem sokat ad a tárgyszerű felsorolásokra. Még a lustább hívők is el-elhadarnak egy-két üdvözlő mondatot reggelenként a kamidana (kamidarma; szekrény vagy polc kialakítású kisebb-nagyobb fali szentély) előtt - ez már elég ahhoz, hogy shintoista legyen.

 Érdekesség:

Az égbolt a világegyetem legtitokzatosabb része. Jótékony, amikor esőt ad, félelmetes, amikor vihart támaszt. Tiszteletre méltó, hiszen az istenek lakóhelye. Befogadja a Napot, a Holdat és a csillagokat. 
A japán mondák szerint Izanagi jobb szemének könnyéből született a Nap istennője, bal szemének könnyéből pedig a Hold istennője.
Ha az istenek beszélni akarnak az emberekkel, szivárványt vonnak az égre.

Néhány szó a buddhizmusról

A buddhista vallás az i. e. VI. században született meg Indiában, majd Kínán és Koreán keresztül jutott el Japánba. Shotoku Taishi herceg szívesen látta az udvarban a buddhista szerzeteseket. Sok templom épült, és a legtöbb japán egyszerre híve a buddhizmusnak és a shintoizmusnak is. A nara-i Todaiji-templomban emelték Buddha tizenhat méter magas bronzszobrát. A legelterjedtebb irányzata a Zen-buddhizmus